Kezdjük a legfontosabbal: Ki lehet tanú?
Gyakorlatilag bárki, akinek olyan tényről lehet tudomása, ami az adott eljárásban bizonyítandó.
Büntető ügyben a bűncselekmény áldozata, a sértett is lehet tanú.
Fontos: 14 év alatti személy csak akkor lehet tanú, ha a vallomásától várható információ máshonnan nem szerezhető meg! Kihallgatására speciális szabályok vonatkoznak.
Hogyan értesülök arról, ha a bíróságon tanúként meg kell jelennem?
A bíróság idézést küld, amelynek tartalmaznia kell, hogy milyen ügyben, hol és mikor kötelező megjelennem.
Mit kell tennem, ha nem tudok megjelenni a tárgyaláson?
Amennyiben rendkívüli ok miatt nem tud megjelenni :
- előzetesen,
- írásban,
- az ok megjelölésével (igazolásával),
- az idézésben található ügyszám feltüntetésével kell bejelenteni a bíróság szàmára.
Például betegség esetén – orvosi igazolással tudom és kell is igazolni a távollétemet.
Van-e következménye annak, ha nem megyek el a tárgyalásra?
Ha távolmaradást nem igazolom:
a bíróság pénzbírságot (büntető ügyekben rendbírságot) szabhat ki, ill. elrendelheti a rendőrség által történő elővezetést. Ezen felül az ezzel okozott költségek megtérítésére kötelezhetnek engem tanúként. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha nem jelenek meg, az nem mentesít a vallomástételi kötelezettség alól.
… a büntetőeljárásban lehetőség van a törvényben rögzítettek szerint írásban vallomást tenni. Kép: Illusztráció
Lehet-e akadálya a vallomástételnek?
Természetesen a törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a tanú nem hallgatható ki (vagy csak bizonyos kérdésekről), illetőleg a vallomástételt megtagadhatja.
Melyek a főbb körülmények:
- személyes érdek: hozzátartozói viszony, így pl. nem hallgatható ki tanúként, akitől testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás
- megtagadhatja a vallomástételt, aki magát bűncselekmény elkövetésével vádolná – az ezzel kapcsolatos kérdésben
- megtagadhatja a vallomástételt a felek/terhelt hozzátartozója (testvér, házastárs, stb…)
- megtagadhatja a vallomástételt, aki hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná – az ezzel kapcsolatos kérdésben
- foglalkozáshoz kapcsolódó titoktartási kötelezettség: megtagadhatja a vallomástételt, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a titoktartási kötelezettségét megsértené
Milyen kötelezettségeim vannak tanúként?
Megjelenési kötelezettség az idézésben megjelölt időpontban és helyen.
Vallomástételi kötelezettség, mely az alábbi kérdésekre terjed ki:
- személyi adatok (igazolványok alapján)
- felekhez fűződő viszonya (érdekeltség, elfogultság, hozzátartozói viszony)
- az előadottakról miként szerzett tudomást
Fontos, hogy a hamis tanúzást, illetőleg a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény bünteti.
Okirat-bemutatási (együttműködési) kötelezettség, vagyis a rendelkezésére álló okiratokat, dokumentumokat vigyük magunkkal.
Tanúként milyen jogaim vannak?
A tanú igényt tarthat a megjelenésével szükségképpen felmerült költségeinek megtérítésére. Bizonyos jogszabályban rögzített feltételek fennállása esetén jelentheti például az útiköltség-igényt:
• a busz/vonatjegy bemutatásával, forgalmi felmutatásával lehet érvényesíteni.
Csak a ténylegesen felmerült és igazolt költségek téríthetőek meg!
Törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a tanúnak vallomás-megtagadási joga is van.
Ezen túl a büntetőeljárásban lehetőség van a törvényben rögzítettek szerint írásban vallomást tenni.
Nagyon fontos, hogy a tanút ügyvéd képviselheti és kísérheti a nyomozás során és bíróság előtti meghallgatás során is.
Sokan úgy gondolják, “gyanús” ha tanúként ügyvédet fogadnak és ügyvédi kísérettel mennek kihallgatásra, de sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy bàrmilyen kedvesen is invitál minket a nyomozóhatóság a kihallgatásra, bizonyos szavakat bizony máshogy ért a nyomozóhatóság, mint az “egyszerű állampolgárok”. Az ártatlannak tűnő kérdések és válaszok, a “baráti” hangvételű beszélgetések sajnos később lehetnek kellemetlenek.
A tanúnak főszabály szerint igazmondási kötelezettség is van. Sajnos gyakran előfordul, hogy a későbbi lehetséges gyanúsítottat a nyomozóhatóság először tanúként hallgatja ki, és az így, igazmondási kötelezettség terhe mellett tett teljeskörű vallomást próbálja később ellene felhasználni.
Gyanúsítottként azonban dönthetünk úgy, hogy a vallomást megtagadjuk, illetve mivel nincs semmiféle vallomástételi vagy igazmondási kötelezettsegünk, dönthetünk úgy, hogy a kihallgatást követően a rendelkezésre álló iratok ismeretében teszünk esetlegesen részletes vallomást.
Ezért is nagyon fontos, hogy körültekintéssel menjünk el a tanú kihallgatásra, hiszen minden szónak jelentősége van!
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem pótolhatja.
Forduljon hozzánk bizalommal!
Kővári Alexandra ügyvéd
+36709405580